Letűnt korok nyomában

A Százhalombattai Matrica Múzeum és Régészeti Park munkatársai, pontosabban a Holport Ágnes régész vezette szakembergárda a településnek nevet adó százhalmok közül az öt legnagyobb vaskori halomsír feltárásán dolgozott.
Egy szinte teljes egészében megmaradt, tölgyfából épített sírkamrát tártak fel, amikor egy tölcséresen szélesedõ folyosóra bukkantak. A gerendapadlózatú, földdel takart sírépítményben egy középkorú férfi hamvait találták. Ez a lelet európai mércével mérve is egyedülálló, hiszen kevés olyan eset ismert, ahol egy õskori faszerkezetû sírkamra eredeti formájában átvészelte az évezredeket és az állandó földnedves környezetet. A restaurátorok csodát mûveltek, amikor sikerült a cellulóztartlamát vesztett, repedezett gerendákat megszilárdítaniuk. Erre és a többi, ehhez hasonlóan fantasztikus leleltre alapozva épült fel ugyanis az 1996-ban megnyitott Régészeti Park, ahol az odalátogatók a
ezelõtti halomépítési és temetkezési szokásokkal is.
A Régészeti Parkban dolgozók az általuk felhalmozott tudást másoknak is szeretnék megmutatni, ezért készítették el és ajánlják iskoláknak különösen a Bronzkort kézmûves technikák (Kõ és csonteszközök) címû, jól áttekinthetõ CD-ROM-ot és munkafüzetet. Ezekbõl megtudhatjuk, milyen hosszadalmas és fáradságos egy-egy csontból készült penge elkészítése, vagy azt, hogy eredetileg milyen virágok illatozhattak, milyen állatok szaladgálhattak a sírokon.
Azok pedig, akik kedvet kapnak, hogy maguk is kipróbáljanak néhányat a bemutatott technikák közül, a 06-23/354-591-es telefonszámon vagy matrica.muzeum@axelero.hu címen jelentkezhetnek a Tóth Zsuzsanna múzeumpedagógus által szervezett kétórás kézmûves foglalkozásokra.
A kísérleti régészet eredményeire támaszkodva alakították ki széles programkínálatukat, amelyben a gyerekek szõhetnek, fonhatnak, sövénykerítést építhetnek, csontcsiszolással különféle eszközöket állíthatnak elõ, gabonát õrölhetnek, kéregedényt formázhatnak és poncolással vagy dróthajlítással bronzkori ékszereket készíthetnek. Az össze tárgykészítés eredeti tárgyakon alapul, a gyerekek korabeli motívumokat használnak és õskori technikákkal dolgoznak.
A Régészeti Parkban megrendezésre kerülõ családi napokon a tárgykészítõ foglalkozásokat egy keretjáték foglalja magában, amely minden alkalommal más korhoz kapcsolódik. Július 20-án a római kor, augusztus 17-én a honfoglalás kora, szeptember 21-én a középkor lesz a téma. A családokat különbözõ harci bemutatók, vetélkedõk, filmvetítések, híres vendégek szórakoztatják, s ha megéheznek, megkóstolhatják a római csirkelevest vagy az óhallstatti babtálat. Immár két éve nyaranta megrendezésre kerül a Máglyák a Duna felett címû szertartásjáték, illetve Tolcsvay Béla Csillaglánc címû zenei rituáléja is. A múzeum és a Százhalom Alapítvány közösen szervezi a Régészeti Parkban megrendezett nyári táborokat, amelyek során a táborozó diákok történelmi környezetben ismerkedhetnek meg a régiek öltözködési, táplálkozási, vallási szokásaival, lakóépületeikkel, eszközeikkel.
A helytörténeti gyûjteményekhez kapcsolódnak a tanév során meghirdetett Matrica mûhelysorozat foglalkozásai, amelyek egy-egy kort dolgoznak fel mesék, mondák és legendák segítségével, s amelyeket ezentúl meghatározott korosztályok figyelmébe ajánlanak majd.
Mikor a sikerélményeikrõl kérdezgetem a múzeum munkatársait, mesélnek arról a háromgyerekes bicskei családról, amely annak ellenére, hogy nem olcsó a múzeumi belépõ, minden családi programon részt vett, illetve amikor nem tudott jönni, telefonált, hogy miért nem. Õk azok, akik rendszeresen karácsonyi üdvözlõlapot is küldenek a múzeum dolgozóinak.
Örömmel emlékeznek vissza arra az édesapára is, aki elvállalta, hogy a családi nap keretjátékában õ fogja majd korabeli ruhába beöltözve kocsin behúzni a helytartót. Annyira beleélte magát a szerepébe, hogy egész délután nagy lelkesedéssel kocsikáztatta a programon részt vevõ gyerekeket.
Dobos Ágnes és Tóth Zsuzsanna elmondják, hogy mennyire örülnek minden visszatérõ látogatónak. Szeretnék azonban, ha a tanárok és diákok még jobban kihasználnák a múzeumokban rejlõ oktatási és nevelési lehetõségeket. Készítettek is egy ajánlást, amelyben korosztályokra lebontva bemutatják, hogy a kerettanterv mely részéhez mit kínál a múzeumuk. Szinte minden korosztály talál valamit a vizuális kultúra, technika, környezetismeret, magyar nyelv és irodalom, természetismeret és földrajz, valamint hon- és népismeret tárgyakban. Ezt az anyagot kérésre bárkinek szívesen elküldik.
A múzeum további tervei között szerepel a Régészeti Parkban létesítendõ, természetes anyagokból készített, a hely hangulatához illõ játszótér, illetve egy ötszáz négyzetméteres fogadóépület, amely helyet adhat különbözõ mûhelyeknek és a kiszolgáló helyiségeknek, és így lehetõvé teszi a park egész éves nyitva tartását.
Dr. Poroszlai Ildikó, a múzeum igazgatója hozzátette:
– Javasoljuk, hogy ha anyagi korlátok miatt az iskolák nem is tudnak részt venni a foglalkozásainkon, legalább mint helyszínt használják ki a történelemoktatásban. Az etyeki Columbus Utazó Gimnázium kihelyezett bemutatóórákat tart a parkban, és a Waldorf-iskolákkal is jó kapcsolatunk van. Nyitottak vagyunk a különbözõ igényekre, szívesen kidolgozunk igény szerinti programokat vagy akár módszertani továbbképzéseket is tartunk pedagógusoknak. Reméljük, hogy így segíthetjük a tanárokat abban, hogy a múzeumunk több lehessen, mint egyszerû kirándulási helyszín.