Képességfejlesztés, kreativitás, játék

Ave Cézár! – kurjantgatott hároméves lányom, mikor egyéves kisöccse megtette az elsõ önálló lépéseit, s mi megtapsoltuk. A tapsolás elõhívta belõle néhány héttel ezelõtti múzeumi élményét, amikor egy vasárnap délelõtt a Magyar Nemzeti Múzeum ½Ave Caesar½ címû Históriás Történeti Játszóházán vettünk részt. Az i. sz. 202-re visszatekintõ keretjátékban, amelyben az uralkodó meglátogatta Pannonia tartományt, különbözõ mesterségek képviselõi vonultatták fel mûveiket. Írástudók sorakoztak fel stílussal teleírt viasztábláikat bemutatva. Mások az általuk készített tetõzáró cserepeket hozták el Septimius Severus császárnak. Mellettük mozaikkészítõk, ékszerkészítõk dicsekedtek munkáikkal. Jelen voltak a mímesek is, akik saját készítésû maszkjaikban egy színdarabbal is szórakoztatták a kegyes urat. Természetesen a légiósok sem hiányozhattak – az õket alakító gyermekek maguk készítette pajzsaikkal és légiósjelvényeikkel meneteltek a köszöntésnek helyet adó elõcsarnokba. A jó hangulatot fokozta még a kocsiverseny,illetve az állatviadalok – természetesen az állatok ½bõrébe½ is vállalkozó gyermekek bújtak. Köszönet illeti azokat a felnõtteket, akik minden hónap második vasárnapján lehetõvé teszik a részt vevõ gyerekeknek ezt az élménydús délelõttöt, közöttük említsük meg Lovas Mártát és Turcsányiné Kesik Gabriellát, akiknek kulcsfontosságú szerepük volt az immár több évtizedes múltra visszatekintõ játszóház elindításában, és van azóta is a mûködtetésében.
A korok, helyzetek, amelyekbe beleélhetjük magunkat, havonta változnak: ½Kossuth Lajos azt üzente… ½ – ez a címe a 48-as játéknak. Itt egy huszárezred zászlószentelési ünnepségén vehetünk részt, amelyet a vándorszínészek elõadása zár. A játékhoz természetesen magunk készítjük el huszárcsákónkat, dobunkat, a zászlót, keszkenõinket, nõi tarsolykánkat, kokárdánkat. Vagy ha úgy tetszik, vándorszínészként is kipróbálhatjuk magunkat. A középkori játékban egy vásárt elevenítenek meg a
résztvevõk, s itt fejdíszt, ékszert, fûszerszámos zsákocskát készíthetnek, a pénzveréssel ismerkedhetnek vagy képmutogató táblát festhetnek az érdeklõdõ gyerekek, akik igen gyakran visszatérnek, és sokadszor is részt vesznek ugyanabban a programban, hogy újabb és újabb csoport munkájába kapcsolódjanak be.
A nagy sikerre és a megújuló igényre való tekintettel a múzeum Közmûvelõdési Fõosztálya kidolgozta és akkreditáltatta a Históriás Játszóházhoz kapcsolódó 30 órás módszertani képzést, amelyet pedagógusoknak, közmûvelõdési szakembereknek ajánlanak, s amelyrõl szívesen adnak felvilágosítást a 317-7806-os vagy a 327-7749-es telefonszámon.
A Nemzeti Múzeumban folyó múzeumpedagógiai tevékenység másik, hosszú évek során sikeresen kialakított formája az általában egy-másfél órás, a kiállítás helyszínén tartott és arra épülõ iskolai kiegészítõ foglalkozás. Ez tulajdonképpen egy, a magyar történelem nagy korszakait indító vagy lezáró, a tanmenetbe építhetõ ½történelemóra½, melynek keretében a tanulók megismerkedhetnek az adott kor tárgyi világával és életmódjával. A múzeumi programokat kézmûves foglalkozásokkal, esetenként játéklapokkal teszik színesebbé. Emellett évente száznál több olyan tárlatvezetést is tartanak, amelyek ugyancsak az iskolai tanterv keretében elsajátítható ismeretek kiegészítését, gazdagítását szolgálják. A Nézzünk együtt kiállítást! címû 60 órás képzésük, amely az állandó történeti kiállítás múzeumpedagógiai feldolgozását kínálja, szintén a tanároknak szeretne segíteni abban, hogy csoportjuk látogatását minél jobban saját igényeikhez igazíthassák, s ne legyenek rászorulva annyira a múzeumi munkatársak vezetésére.
½A két akkreditált tanfolyamunk mellett még két intézmény múzeumpedagógiai oktatásában veszünk részt: az ELTE-n nemrég indított négy féléves képzésben, illetve a kaposvári Tanítóképzõ Fõiskola mûvelõdésszervezõ képzésében – mondja Kesik Gabriella, a Közmûvelõdési Fõosztály megbízott vezetõje a tanárokkal folyó munkáról.½
A Nemzeti Múzeum az elindítója és máig is a fõ szervezõje a Múzeumok majálisának, amely az utóbbi években már kétnapos rendezvénnyé terebélyesedett. Ezen a tavaszi ünnepségen, amely mostanra már múzeumi szakmai programokkal is összekapcsolódott, a legfõbb cél mégis a magyarországi múzeumok pedagógiai munkájának és változatos, közönségcsalogató programjainak a bemutatása.
½A 200 éves múzeum újabb kiállításainak rendezésekor egyre inkább elõtérbe kerülnek a tudományos szempontok mellett a látogatók igényei – mondja Berhidai Magdolna, aki 1987 óta segíti a Közmûvelõdési Fõosztály munkáját. – Jó példa volt erre Tompos Lilla és Kiss Erika A szépség dicsérete címû kiállítása, ahol az eredeti mûtárgyak felnagyított másolatait és textilmintákat tapinthattak, a korra jellemzõ illatot szagolhattak kicsik és nagyok.½
A hagyományos kalauzolások mellett ma már olyan tárlatvezetéseket is szerveznek az állandó kiállításaikon, amelyek keretében egy-egy témakör évszázadokat átfogó ívét rajzolják meg, vagy éppen egy adott korral kapcsolatban már meglévõ általános ismereteket érdekes ½apróságokkal½, ½csemegékkel½ egészítenek ki. A gyönyörû római kori lapidárium (kõtár) kövei számos izgalmas témát kínálnak: a vallási és temetkezési szokások bemutatásán keresztül átfogóan bemutatható Pannónia provincia élete vagy a légiós katonák és segédcsapatok fegyverzete, vagy akár a római divat és öltözködés itteni jellegzetességei. Az állandó történeti kiállítás lehetõséget ad például arra, hogy a XVI-XVII. századi ötvöstárgyak megfigyelésével nyomon kövessük az étkezési szokások változását. Egy-egy szakrestaurátor vezetésén pedig alapanyag és készítési technika szerint is áttekinthetõk egyes emlékek, így volt már példa az írott emlékek – a római katonai diplomától az 1943-ban készített útlevélig – vizsgálatára is.
A Magyar Nemzeti Múzeum aktívan együttmûködik más múzeumokkal. Ennek egyik emlékezetes eseménye volt a Séták a múzsák kertjében címû családos programsorozat, amelyen csak elõreváltott bérlettel lehetett részt venni, s amelyben a Nagytétényi Kastélymúzeummal és a budapesti Néprajzi Múzeummal közösen mutatták be a barokk kor különbözõ oldalait. Más alkalmakkor – így a magyar kultúra napján, a múzeumok tavaszán vagy Szent Iván napján – központi témákat dolgoznak fel más múzeumokkal együtt.