Néprajz gyerekeknek
- Posted on
- Posted in Publikációk
Néprajz gyerekeknek Idén elkészült a Néprajzi Múzeum színpompás, rendkívül igényes kiadványa, a Néprajz gyerekeknek címû sorozat elsõ darabja: a Beszédes népviseletek. A gyûrûs lefûzõmappába gyûjthetõ betétlapok anyaga szervesen illeszkedik A magyar nép hagyományos kultúrája címû, tanárok számára összeállított kiállítás-ismertetõvel és munkacsomaggal, illetve részben azonos vele. A népviseleteket bemutató színes képek alatt különféle kérdések találhatók, amelyek a tárgyak jobb megfigyelésére ösztönöznek, és a történelem, irodalom vagy zeneórán tanultakkal összefüggésbe hozzák a ruhadarabokról leolvasott információkat. Megtudhatjuk, honnan származik a ½pártában marad½ vagy ½kiteszik a szûrét½ szólásunk. A csomaghoz mellékelt etnográfiai térkép segít a tájékozódásban. Múzeumi barangolásunk végén pedig rejtvényes formában felmérhetjük, mennyit értettünk, jegyeztünk meg a felfedezõutunk során tanultakból. A dr. Horváthné Pálosi Katalin és P. Mészáros Johanna által írt anyag színvonalas kiadását a Gazdasági Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kiírt közös pályázat, illetve a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatása tette lehetõvé.
A mai gyerekek szüleinek talán már ismerõs gyermekkorukból az a fajta munkáltató- vagy gyûjtõfüzet, amelyet a Néprajzi Múzeum Az én gyûjteményem címmel ajánl az érdeklõdõk figyelmébe. Az idén megjelent elsõ füzet, amely A kaland nyomában címû kiállításukhoz kapcsolódik, egy olyan sorozatnak az elsõ darabja, amelynek célja, hogy a fiatalok a mûtárgyleírások alapján kiválogatva ragasszák be a füzetbe a kiállításon bemutatott tárgyak fényképeit. Ez a munka – amely akár egy látogatáshoz kapcsolódóan, akár attól függetlenül történik – a felfedezés élményét éppúgy megadhatja majd, mint a gyûjtés örömét. A Festetics Rudolf által a múzeumnak adományozott tárgyakat a gróf az óceániai szigetvilágban 1893-98-ban tett útjain gyûjtötte. A füzetben szereplõ leírásokból elénk tárul a szigeten élõk élete, megismerhetjük hajózási újításaikat, ételkészítési szokásaikat, harci eszközeiket. A tárgyakat válogató és a füzetet összeállító Fehér Ágnes igyekezett alkalmazkodni a különbözõ érdeklõdési körû és életkori sajátosságú gyermekek igényeihez, így találhatunk a képek között obszidiánhegyû dárdákat, fidzsi harcost buzogánnyal, illetve a kislányok figyelmét esetleg jobban felkeltõ törzsfõnöki díszgallért vagy víztartó edényt. A füzet végén szereplõ feladat megoldásait pedig akár postán, akár interneten elküldhetik a múzeumnak, közvetlen kapcsolatba kerülve így a füzet készítõivel.
Az iskoláknak ajánlja még a múzeum a Néprajz mozgóképen címû videokazettasorozatot. A filmek – amelyekbõl a legrövidebb 15, a leghosszabb pedig 43 perces – archív filmrészletek, kiállítási részletek, illetve népi mesterek munkálkodásán keresztül mutatják be a népi kultúra különbözõ területeit: Fazekasság I., II., III., Az edénykészítés gyakorlata, Cserépedények használata, Fazekasközpontok, valamint Bútormûvesség I., Festett templomi famennyezetek, A magyar népviselet I., Nemzeti jelképek a magyar népmûvészetben, A búzától a kenyérig, A téli ünnepkör hagyományaiból, A tavaszi ünnepkör hagyományaiból, A magyar nép hagyományos kultúrája, Rokonnépek és õshazák.
