PUBLIKÁCIÓK

AZ ALAPÍTVÁNYRÓL
PROJEKTEK
Szakembercserék
Konferenciák/Műhelyek
Uniós projektek
Publikációk
Online kérdőív
Módszertani könyvek
Könyvtár
Tanácsadás
HÍREK, AKTUALITÁSOK
INTERAKTÍV ÖTLETEK
HASZNOS LINKEK
ENGLISH

Partnereink:
IT partnerünk:
CENTER.HU Kft.


Az Alapítvány működését 2006 és 2010 között az NCA támogatta.
Studio1 Kft.

A brit példa
[ 2004-09-10 - Köznevelés - MISZNÉ KORENCHY ANIKÓ ]
 
Az Egyesült Királyság területén többen látogatnak múzeumba, mint sportversenyekre vagy rockkoncertekre - írja a Resource, a Múzeumok, Könyvtárak és Levéltárak Tanácsa a 2002/2003-as tanévet értékelő beszámolójában. Ez az állítás csak első hallásra tűnik szokatlannak, hiszen a nagy-britanniai múzeumok rengeteg kreatív ötlettel és interaktív látnivalóval csalogatják a látogatókat. Ami annál inkább szükséges, mivel a látogatóknak több mint negyede gyermek. Az elmúlt években Nagy-Britanniában egyre nagyobb szerepet kaptak a múzeumok közművelődési osztályai, és munkájuknak köszönhetően egyre hangsúlyosabb a múzeumok tanulásban betöltött szerepe. És itt nemcsak a formális, iskolai oktatásról van szó, hanem az élethosszig tartó tanulásról, önképzésről.
Egy szakértő csoport kidolgozta a múzeumi tanulás eredményességének kritériumait, amelyeken át lemérhető a folyamat sikeressége. Vizsgálódásai során a kutatócsoport öt tanulási szinttel találkozott: az ismeretek és a megértés növekedése; a képességek fejlődése; szemléletbeli vagy értékítéletben változás; az élvezet, motiváció és kreativitás nyilvánvaló jelei; gyakorlati tevékenység, viselkedésbeli változás vagy fejlődési folyamat kezdete.
Annak ellenére, hogy a kutatók igyekeznek pontosan körülhatárolni és mérhetővé tenni a tanulási folyamat eredményeit, a múzeumokba látogatók még mindig a kötetlen, játékos, önként választható, határozatlan kimenetelű élmény- és ismeretszerzési lehetőségeket keresik. A múzeumpedagógusok igyekeznek is megfelelni ezeknek az elvárásoknak, és manapság már nemcsak a múzeumlátogatók számára készítenek egy-egy kiállítást, hanem velük együtt is. Mint például a Hackney Múzeumban, amely egy bevándorlók lakta, igen szegény kerületben helyezkedik el, ezért a múzeum felújított kiállítását a bevándorlás témája köré szervezték. Nehéz ebben a témában tárgyakat gyűjteni, hiszen azok, akik gyakran egyetlen irattal és pár holmival menekültek el hazájukból, nem egykönnyen válnak meg a régi életükre emlékeztető tárgyaktól. Ezért a kiállítás készítői -egyebek között - megkértek egy iskolai osztályt, hogy egy szobrásszal közösen készítsenek szobrokat arról, hogy a szüleik miért jöttek el otthonról. A 29 gyerekből csak egyetlenegy volt, akinek a családja már generációk óta abban a kerületben él, s az osztályban 14 különféle kultúrát képviseltek a gyerekek. A szobrokat  amelyek között szerepelt ˝a nigériai Ördögi Király szobra, amint pénzt ad a katonáknak, hogy mészárolják le a népet˝, valamint egy alkotás, amely azt örökíti meg, hogy ˝Sierra Leone-i házamban biztonságban vagyok, miközben kint háború dúl˝ - elhelyezték a múzeum állandó kiállításában.
Mivel a felmérések azt mutatták, hogy a Hackney Múzeum látogatóinak 22 százaléka a 12-16 éves korosztályba tartozik, ezért számukra külön projektet dolgoztak ki. Ennek részeként a 11 jelentkező fiút megtanították szociófo-tókat készíteni, és a felvételeikből ők maguk rendezhettek kiállítást, melyhez egy számítógépes játékot is szerkesztettek. De ismerünk olyan tapasztalatokat is, hogy a középiskolás korosztályt nehéz a múzeumba csábítani. Egy walesi kutatásban azt vizsgálták, hogy a fiatalok miért nem látogatják a múzeumokat. Megkérték a kutatásban részt vevőket, hogy gyűjtsék össze, mi jellemzi az ideális, illetve a rossz múzeumot. A következő listák születtek.
Az ideális múzeum jellemzői: élő múzeum: a látogatókat aktivizálja, a valóságot mutatja be, olyan hely, ahol tanulni lehet, tágas, világos és jól látható.
Gyakran változó, modern kiállításai vannak, saját ritmusban bejárható, eredeti helyszínen van, a réginek és az újnak az egészséges ötvözete.
Animáció és mozgó kiállítások is helyet kapnak, sok időt lehet eltölteni benne, hatalmas kiállítások, a tárgyak vagy tárgymásolatok megérinthetők.
A rossz múzeum jellemzői: üvegtárolók, sötét van, nem lehet megérinteni semmit, unalmas, a büfé és az ajándékbolt túl drága, dohos, avítt szaga van, hiányos vagy rossz a reklámja. A fogyatékkal élőknek megközelíthetetlen, elzárt területek vannak, a kiállításokat nem témák köré csoportosították.
A kutatás és az adatok elemzése kimutatta, hogy a fiatalok szeretnek múzeumba járni, ha ott érdekes dolgokat láthatnak, tanulhatnak, s ezeket az ő nyelvükön mutatják be nekik.
Az interaktivitás mellett az interpretáció, a tolmácsolás a másik kulcsszó Nagy-Britanniában. Az évtizedek során kifejlesztett tolmácsolási módszerek között szerepelnek a kosztümös múzeumi ˝tárlatvezetők˝, akik valójában nem vezetnek, hanem egy korabeli személy bőrébe bújva (s aköré a kutatásaik alapján is történelmileg hiteles személyiséget kerekítve) jelen vannak egy-egy kiállításon és a látogató beszélgetésbe elegyedhet velük, kifaggathatja őket arról, hogy mit ebédeltek aznap, honnan van a ruhájuk, vagy hogyan fognak este szórakozni. Ezeket a szerepeket gyakran hivatásos színészek játsszák, s ebben is megmutatkozik a múzeumok széles körű összefogása más szervezetekkel.
E jó együttműködés kormányzati szinten is megnyilvánul, ugyanis készül a múzeumokért és az oktatásért felelős minisztériumok közös stratégiája, amely azt célozza, hogy a múzeumok és galériák teljes mértékben kibontakoztathassák a bennük rejlő oktatási és tanulási lehetőségeket. Ennek a stratégiának fő elemei, a nagyobb figyelem és elismerés kivívása a múzeumoknak az alapvető közszolgáltatásban (oktatás, egészségügy, bűnmegelőzés) terén kifejtett tevékenységükért; valamint a közös munka az iskolák színvonalának emelésében, illetve a nemzeti tantervhez való kapcsolódás és annak beépítése a múzeumi közművelésbe. Szempont még a regionális együttműködések támogatása és a hosszú távon fenntartható, megosztott/közös célokkal és eredményekkel létrejövő közös programok kidolgozása is.




vissza